Tuti horgász
| Ezt a személyes honlapot 2008.09.01-től kezdtem építeni a magam és netes barátaim számára. De bárki jön üdvözlöm. Minden honlapom a horgászatról és a Tisza-tóról szólt eddig, itt más témát is érintek. Oldalam hobbiból, kedvtelésből készült. Mert mindenkinek kell egy.... |
Számítógépes történetem
| Így lett számítógépem |
|
|
|
| Írta: tuti | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| 2009 május 04., hétfő 09:42 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
JPAGE_CURRENT_OF_TOTAL
Számítógépes és Internetes pályafutásom kezdete.
![]()
2003, karácsony. Az ünnepekre megérkezik Halásztelekről hohó barátom a Zsolt - nem horgász bottal - hanem hóna alatt egy Pentium nemtom hanyas (2 v.3) számítógéppel, persze komplettírozva: tehát monitorral, klavival, madzagokkal.
Én erőtlenül tiltakozom: ugyan minek hoztad ezt, semmi szükségem rá?! mondom tétovázva mert mindíg is túlzottan érdekeltek a kütyük: magnó, parabola, videó, hifi az őskorban rádiók és persze örök társam a TV.
Jó lesz ez neked erősködik ő, legalább ezen a régi compúteren megtanulsz, aztán majd ha tetszik, fejlesztel!
De nincs is hova raknom?! Na jó, megadtam magam és beraktam egy ajtó benyílásában egy hokedlire azzal, hogy arra nem járok, majd körbe megyek a konyhába. A szobám tényleg tele volt, egy 3×3-as lyuk volt alig fért már be az égedelem. Hamar összedugta a kábelekkel, én azt sem tudtam merre hány méter. Mint később kiderült ő sem, mert csak össze dugdogsni tudta, meg esetleg bekapcsolni. Ezt mindjárt megtanultam, a bekapcsolást, mert ez könnyű volt. Mint később kiderült a lekapcsolás olykor olykor bonyolultabb, mert nem mindíg teszi azt a gép, amit akarunk. Sőt, néha úgy dönt, hogy magától is kikapcsol, vagy csak újra indul! De van úgy, hiába akarod lekapcsolni, ő nem akarja és Te tehetetlen vagy!!! És ekkor vagy szerelőt hívsz (pénz), vagy kirántod a madzagot a konnektorból. Ugye, hogy ismerős, számos olvasóm az az 1-2-ttő?! :-))) Ne nevessetek, mert Ti is így kezdtétek. Ugye?! Na de ne szaladjunk annyira előre. A hohó barátom ott helyben megtanított 1-2 trükkre, pl arra, hogy hívjak már el valami nagy tudású ismerőst holnap, mert ennél többet már ő sem tud segíteni. Hogyisne, hát nem bekapcsolta?!! Mit is akarok ettől többet, én kis telhetetlen?! Másnap aztán hívtam a családból egy fijjatalt, akiről hírlett, hogy vágja ezeket a dolgokat. Nem boldogult. (Mint majd láthatjuk, később ő lett a tanító mesterem) Neki egy csilli villi vadonás új gépe volt, fűzött is már egy ideje, hogy ugyan vegyek már én is.
Azt mondta, régi gép, ő ezzel nem tud mit kezdeni. Van egy másik, itthoni barátom, azt mondta, a fia aki kb akkor olyan 14 lehetett, profi! Micsoda? Akkor gyertek gyorsan, segítsetek! És repestem, hogy mindjárt műxik ez az ördöngős szerkentyű.
Azt hadd mondjam el, hogy a játékokat nem tudtuk előcsalogatni! Ugye most nevettek?! Mert a Word-be írni ekkorra sikerült, rögtön be is vittem az összes számlámat, vásárlásomat, meg mit tom még mit, eccóval csupa olyan dógot, amire ha most vissza emlékszem, semmi szükségem nem volt!
Na, jött a barát a fiával, ő rövid időn belül megmutatta, hogyan keressek meg pár dolgot.
Ez az egész dolog pár napon belül zajlott le, én most már egyre vadabbul akartam mielőbb compúter zseni lenni, talán magam előtt bebizonyítani, hogy nem vagyok én műszaki analfabéta! Hiszen az elmúlt 3 évtizedben számtalan szomszédnak én lőttem össze a videóját a TV-ével, a környezetemben csak én tudtam két videóval másolni, nekem volt kétkazis dekkem, amiért is boldog boldogtalannak másoltam a jó kis zene kazettákat, hiszen nem kellett két magnóval kinlódni (úgy 200 kazinál ki is purcant a dekk) és most megszívat egy ilyen kis tákolmány? Hát persze, hogy más, hisz egészen más fán terem a számítógép az előbb felsoroltakhoz képest. Mondom ezt most, közeledvén a 4-éves compúteres évfordulómhoz. No, a gyerkőc elmagyarázott 1-2 trükköt, aztán távoztak. Az elmagyarázottak közül kb egyet sem tudtam megjegyezni!!!!! Mert annyira figyeltem, hogy minden kiment az agyamból!
Aznap este, ez ahogy mondtam kb a számítógépes pályafutásom harmadik napján lehetett, egy kis szünetet tartva ismét a gép elé ültem, hogy most vagy soha, csak azért is!! És ugye tudjátok mi történt? Tudásom nem fényesedett, hanem ahogy teltek az órák, egyre ürült az agyam, de én nem engedtem! Egyre kétségbeesettebben nyomkurásztam a gombokat, már azt sem tudva mit is akarok, majd a vérnyomásomat alaposan feltúráztatva lefeküdtem, kb éjfél felé. A monitoron asszem már nem igen jött elő semmi, vagy csak nagy néha gúnyosan felvillant valami.
![]() Igen ám, de nem tudtam aludni! Forgolódtam összevissza, mintha 2-3 sellő vett volna körül ágyamban (pedig egy is sok lenne) majd hajnal tájt zúgó fejjel és szédelegve, fáradtabban mint mikor lefeküdtem, most vagy soha alapon visszaültem a gépem elé. Másnap reggelig dolgoztam. Hiába. De ha azt hiszitek, hogy az egésztől elment volna a kedvem, tévedtek. Mindent megadtam volna azért, hogy az ajtón besétáljon egy szakértő! És elmagyarázza, mit kell csinálni, mit barmoltam el eddig, stb. Másnap hívom a barátot, hozza azonnal a fiát mert baj van. Jöttek. Fiú a gép elé, megpróbált mindent, de életet lehelni belé már nem tudott. Mint később kiderült, nem is boldogulhatott.
Most már volt számítógépem meg nem is. Gyűlölködve méregettük egymást, igaz, Ő nem mutatta ki érzéseit. Már nem emlékszem, talán az ötödik napon küldött nekem ez a barát egy számítógépes szakembert aki már nála is javított, mint később ez is kiderült, ő istápolgat azóta is. (és a már említett fiatal) Leült a gépem elé és megpróbált mindent. Azt mondja: Imi bácsi te miért nyomtál rá erre meg erre a gombra kb 800-szor?! Mondtam neki, Palikám, lehetőleg könnyebbeket kérdezz, abból jöhet kettő is. Nos, rövid vizsgálat után kijelentette Pál, hogy ez a rendszer bizony összeomlott, itt nincs más hátra mint előre, az az újra telepítés. Azt mondta úgy teledolgoztam a gépemet, hogy még ilyet nem látott. Megkérdeztem, hogy mi az a telepítés? :-O)! Elmagyarázta én meg mondtam, kezdjen neki. Így láthattam 5 napos számítógép tulajdonosként, mi is az a telepítés. A meister közben magyarázott. Ohhhh, de sokaaat !!!! Nem kellett volna annyiiiit! Mire végzett, aztán mindent szépen megmutogatott, hogyan kezeljem (én sűrűn bólogattam) és hazament, ott ültem a zsír új OP.rendszerrel felvértezett géppel és kevesebbet tudtam, mint valaha!! De nem bántottuk egymást. Egy pár játékot elő tudtam varázsolni, írni és elmenteni tudtam, új mappát nyitni tudtam, zenét hallgatni is, a többi kit érdekel? Be és ki kapcsolni szintén profi módon tudtam már, kell-e ennél több?! Ja és 2000 ft-al kevesebb maradt nekem, több a szerelőmnek. Utána kiderült, hogy egy másik családtag-fiatallal együtt járt 8 osztályt ezért nem vágott meg sőt, soha ezután sem.
Most itt a történet közepén lefixálom: közel 4 év telt el azóta (már több mint 5 év, 2009.05.06) és miattam soha többé nem kellett telepíteni! De közben sok minden történt. 2004 februárig maradt ez a gépem, addig rengeteg segítséggel kihoztam belőle amit ebből a konfigból lehetett. Az az nem sok mindent. Elképzelhetitek, 0.5 gigás volt a vinchester! Most kétszer 80-as van. A legelején említett fiatal sokat volt nálam ezen időszak alatt (szabadúszó volt) és többször, módszeresen fűzött, hogy elvisz kocsival csak menjek és megmutatja az új gépét és meglátom mi a külömbség egy matuzsálem meg egy igazi szám.gép között. (ő közben a programozó barátjától teljesen, profi módon elsajátította a szám.gép minden csínját bínját) Én először kötöttem az ebet a karóhoz szokás szerint, hogy minek nekem új gép? Mi szükségem van rá? Aztán csak eljött a nap, elvitt a fiatal és megláttam a csilli villi gépét. Azonnal, visszavonhatatlanul és végérvényesen beleszerettem a látványba, megkértem mutassa mit szokott rajta alkotni, mit lehet vele kezdeni. Mondta, hogy üljek oda, de nem nyúltam hozzá. Megmutatta az akkor még nekem újdonatúj Winampot, lejátszott vele pár zenét, de nem ez fogott meg, hanem az, hogy több giga zene volt rajta!!! És filmek!! És minden, mi szem szájnak ingere. Az én addigi gépem tényleg csak gyenge utánzat volt, azóta már azt is tudom, hogy egy fél éves gép már nem fijjatal, egy 2 éves meg egyenesen korszerűtlen, öreg, kopott, múzeumba való dög. Félóra sem telt el, kérdem a mi Robikánktól: mikor mész Karcagra?! Mert ott van a legközelebbi valamirevaló szám.gépes üzlet. (volt, mert mostanság már az egész konfigot a neten rendelem!) Azt mondja, mikor menjen? Hát holnap! Hajnalban! Aszonnya várjál már, holnap mennem kell ide meg oda, de én nem akartam várni. Én mindíg ilyen vagyok és elismerem, most, öregecskén is ilyen maradtam! Ha kell valami, azonnal de izibe! (ha meg van a lé)
Na jó, elengedtem egy napot. Fájó szívvel, de beleegyeztem, hogy két nap múlva a programozó barátjával egy olyan konfigot raknak nekem össze, hogy csak na! És lőn! Pénzbeli határokat megbeszéltük, mert azzal szokásom szerint vigyázni kellett lévén nemigen van teli a buxám. Amikor megvásárolták a dógokat, Robika hazavitte, otthon telepített, rendbe rakott mindent és úgy hozta el hozzám harmad nap. Én már tűkön ültem, mint egy gyerek, asztal, minden a helyén, ja, beköltöztem a belső szobába ami duplája volt az előbbinek, csak jöjjön már az a csoda! Volt ám rajta minden: több giga zene, sok film, többfajta média-lejátszó, író olvasó, progik, mappák, képek és nem sorolom, mert Ti is ismeritek már a dörgést. És mindez potom 160 e. ft-ért!! :-(( ugye a második állomás 2004 febr.20. Gyűlik a csoda, megy a pénz. (El ne feledjem, XP volt rajta!) Közben persze Pali a szerelőm sokat járt nálam, mert vagy őt, vagy a fijjatalt hívtam telefonon, ha nem boldogultam valamivel. De újítottam! Vettem egy spirál füzetet és amíg ezek ketten magyaráztak én jegyzeteltem, sőt, rájuk szóltam, hogy lassabban magyarázzatok mert én már öregedő szivar vagyok! (mostanáig 2 db spirált írtam tele) És hát öndicséret nélkül meg kell állapítani, hogy egyre jobban belejöttem. És mégegyet: a számítógép iránt érzett csodálatom és hódolatom azóta sem csökkent. Persze azóta Internettel fűszerezve. Nem, nem vagyok függő. Ez amolyan manapság kitalált divatszöveg. Van ilyen egy zsákkal. Mert ha bármilyen fontosabb dolgom van, azt végzem el. De ha más nincs, rögtön a gép előtt ülök. (és nem a tv előtt heverek, vagy horkolok. az jobb?!) Azt szoktam mondani: ha valaki nagyon szeret valamit és az nem megy más dolog kárára, akkor azt csinálja- ha teheti, minden lelkiismeret furdalás nélkül.
Így jött el az ősz, persze Internet nélkül. Én így is tudtam 10-12 órát gépezni!
2004 október, egy Dunaweb nevezetű szolgáltató internet elérést hozott a faluba! Meg szinte az összes Szolnok megyei településre. Semmi más lehetőségünk nem volt, tárt karokkal vártuk. Mint kiderült, hamar örültünk. Ugyanis ez egy rádióhullámos internet volt, ami azt jelentette, hogy a falu közepén felállított központi antenna és az én tetőmre helyezett antenna között nem lehet egy faág sem! Be kellett vizsgáltatni: kijött hozzám két olyan szerelő, amilyenekkel tömve az ország, ilyen tedd ide tedd oda emberkék. Zuhogó esőben felmennek a padlásomra és ott lentebb kidugják a fejüket sokkal lejjebb a tető gerinctől, lejönnek és kijelentik, nálam nem lehet internet mert nincs rálátás! Én tudtam, hogy az ő “bevizsgálásuk” szinte nulla, nem is értettem miért jöttek ki esőben, hiszen a központi antenna minimum 1.5-2 kilométerre van, esőben nem láthatták szabad szemmel, mert adtam volna nekik távcsövet de nem igényelték. Ezért telefonáltam Szolnokra a központba, hogy küldjenek igazi szakembereket, lehetőleg napsütésben. Az idióta Balayti kijelentette, hogy ő megbízik az ott jártakba!
Powered by !JoomlaComment 3.26
3.26 Copyright (C) 2008 Compojoom.com / Copyright (C) 2007 Alain Georgette / Copyright (C) 2006 Frantisek Hliva. All rights reserved." |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| LAST_UPDATED2 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
ulti Clocks
Ulti Clocks content
Így lett számítógépem






















