Tuti horgász
| Ezt a személyes honlapot 2008.09.01-től kezdtem építeni a magam és netes barátaim számára. De bárki jön üdvözlöm. Minden honlapom a horgászatról és a Tisza-tóról szólt eddig, itt más témát is érintek. Oldalam hobbiból, kedvtelésből készült. Mert mindenkinek kell egy.... |
| Valamikor gyermekkoromban |
|
|
|
| Írta: tuti | ||||||||||||||||||||||||||||||
| 2009 május 03., vasárnap 12:13 | ||||||||||||||||||||||||||||||
|
Gyermekkori vicces horgászkaland.
Ugye ismerős ez a kezdés? bezony, itt a Tisza mentén rengeteg kalandban volt részem/részünk. Azt tudni kell, hogy olyan mint felszerelés csak kevesőnknek volt megadva. Mondjuk úgy 50 gyerek közül egynek. Mi, a zöm vettünk a háztartási boltban egy mosogató nelylont, amit a háziasszonyok használtak, azt szét bogoztuk és megvolt a damil. Dugónak mi mást használhattunk volna, mint egy boros üveg dugóját? Vagy libatollat. Ezek ingyen voltak. Horgot 50 fillérért vettünk a halász fiától, ami igen nagy és rozsdás volt. Súlynak srófot tettünk, ezt már csórni kellett. Bot egy bicskával vágott kőrisfa ága volt, jobbak drótból futót tettek rá és szögből két zsinór felhajtót. Aztán ilyen ceiggel mit lehetett fogni?! Törpeharcsát, ami akkor még menő hal volt, mert igen termetesek voltak, főleg árvíz idején, amikor valahonnan mindíg rengeteg ide kevergőzött. Aztán a szokásos vörösszárnyú keszeget, az volt dögivel. Pár compót, kárászt és naphalat. Ügyesebbek csukát és pontyot is fogtak. Nagy divat volt úgy bedobni ezekkel a szerelésekkel - orsó senkinek sem volt - , hogy a hátunk mögé szépen le raktuk a zsinórt úgy, hogy ne gubancolódjon össze (dehogynem), a bottal pedig jó nagyot lendítve akár tíz méterre is betudtuk vetni az úszót, csalit. Ami majdnem mindíg giliszta volt.
Volt köztünk egy olyan horgász, aki hülyeségben verte volna Luis De Funest is. Én nem tudom, akkor ment-e már a horgász a pácban, de ez a figura már ismerte a három dobbantást. bedobta a gilisztát, hármat dobbantott és fogta a törpét, mint a veszedelem! Na, elérkeztünk a történetem lényegéhez, ez az ürge szépen hátravitte szokásszerint a ceiget, elhelyezte, hogy nehogy gubancolni kelljen és szép, nagyívben, nagysunggal bedobta -volna -a horgot. Volna, mert mivel közel álltam, a horog egyenesen a fülemben landolt. Még ilyen távlatból is jól emléxem, milyen kellemetlen volt számomra a dolog, de csak számomra, mert a többiek majd besz...k a röhögéstől. Mivel még csak olyan 6-7 éves lehettem, természetesen ordítottam mint a sakál, alig tudtak lecsillapítani. Jancsi- a tettes - mindent megtett, hogy fájdalom nélkül eltávolítsa a horgot, ami persze nem ment, mert hogy lehet egy szakállas vasat kivenni egy fülből fájdalom nélkül?! Végülis sikerült, de én attól kezdve főleg Jancsit, de minden horgászt tisztes távolságból figyeletem, amint horgásznak. Jó tanúlság volt! Egy jó darabig nem is volt a vízparton más téma, mint az én fülem. Igaz történet, valamikor 1957-58 táján.
Powered by !JoomlaComment 3.26
3.26 Copyright (C) 2008 Compojoom.com / Copyright (C) 2007 Alain Georgette / Copyright (C) 2006 Frantisek Hliva. All rights reserved." |
||||||||||||||||||||||||||||||
| LAST_UPDATED2 | ||||||||||||||||||||||||||||||
Horgászkaland 2.



















