Tuti horgász
| Ezt a személyes honlapot 2008.09.01-től kezdtem építeni a magam és netes barátaim számára. De bárki jön üdvözlöm. Minden honlapom a horgászatról és a Tisza-tóról szólt eddig, itt más témát is érintek. Oldalam hobbiból, kedvtelésből készült. Mert mindenkinek kell egy.... |
| A Tisza-tó és a Hortobágy madárvilága |
|
|
|
| Hírek - Legfrissebb | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Írta: tuti | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| 2009 január 30., péntek 11:32 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
JPAGE_CURRENT_OF_TOTAL
Szarka
![]() Európában, Ázsiában, Északnyugat-Afrikában és Észak-Amerika nyugati részén szinte mindenütt honos. Itthon facsoportokban, bokrosokban gyakori fészkelő. Fészkének tetőt épít és csészéjét tapasztja....
(A többi madár nagyobb méretben és részletes leírással a bővebben alatt található)
Itt a Tisza-tó és a Hortobágy madarait mutatom be, ide is van sok saját fotóm, amelyről meg nincs, azt a netről újítom be (Wikipédia) a forrást megjelölve.
" A tó északi területén, a Tiszavalki-öbölben található madárrezervátum szigorúan védett természeti érték, amelyet felvettek a nemzetközileg elismert vízimadár-élõhelyek sorába, és része az UNESCO által adományozott “Világörökség része” megtisztelõ címet elnyert Hortobágyi Nemzeti Parknak. Megközelíteni csak csónakkal lehet...
- költési idõszakban ez is tilos -, de az evezés fáradalmáért bõven kárpótol a ránk váró élmény. A hivatásos és az amatõr ornitológusok legnagyobb örömére ugyanis európai viszonylatban egyedülálló madárvilág alakult itt ki a Tisza-tó létrejötte óta. A természet ismét birtokba vette azt, ami egykor az övé volt. Az élelemben, halban, bogarakban gazdag területre számos madárfaj telepedett vissza, és a vonuló fajok is boldogan fedezték fel a nyugodt pihenés lehetõségét, az ember által nem háborgatott “vízi oázist”."
Több mint 200 madárfaj található a Tisza-tavon. Ebből kb 200 költeni jár ide vissza, 80 faj átvonuló és 20 faj itt is telel.
"A madarak közül a tározó területén jelentős a vegyes gémtelepek fajainak költése. Kiemelendő a kiskárókatona (Phalacrocorax pygmaeus) fészkelése. A Tisza-tó és környéke fontos pihenő és táplálkozó helye a vonuló madaraknak. A tavaszi-őszi madármozgalomban a lúd- és récevonulás meghatározó."
Nádi sármány
A nádi sármány Európa és Ázsia területein honos. Itthon a nádasok gyakori költőfaja. Télen a tőlünk északabbra költők csapatával találkozhatunk.
![]()
Sordély
Afrika északnyugati részéről, Nyugat- és Közép-Európán át a Skandináv-félsziget déli partvidékéig és Ázsiának Törökországot, Iránt magába foglaló területén költ. Elsõsorban sík vidéki faj, kisebb számban azonban domb- és hegyvidékeink szélsõ nyitott lejtõin, mintegy 400 m-es tengerszint feletti magasságig megtalálható. Nálunk a gyomos területeken erőteljesen terjeszkedik. 500-as csapatai sem ritkák.
![]()
Tengelic
Egész Európában, Nyugat és közép-Ázsiában és Észak-Afrikában elterjedt. A Kárpát-medencében rendszeres fészkelő. Parkok, útszéli fasorok, gyümölcsösökben találjuk meg. Észak-Amerikában az emberek vitték be, de később elvadult. Ezen kívül betelepítették még a következő országokba : Zöld-foki-szigetek, Bermuda-szigetek, Uruguay (onnan később átterjedt Argentina és Brazilia területére is), Ausztrália és Új-Záland.
![]()
Pásztormadár
Kelet-Európa és Ázsia mérsékelt övi száraz sztyeppéin, félsivatagos területein él. Télen délre vonulva eljut Indiába és Észak-Afrikába is. Nagy sáskapusztító révén, követi a rovarokat, így új területekre is elvetődik. Nálunk több évtizedes kihagyásokkal invázió szerűen, néha többszázas telepeken költ hodályokban.
![]()
Vetési varjú
Elterjedési területe Eurázsia nagyrésze. A Kárpát-medencében gyakori fészkelő. Betelepítették Új-Zélandra is. A Hortobágyon tíz telepen 3800 pár költ. Állománya egyre fogyatkozik.Télen számuk elérheti a 10 000 példányt.
![]()
Szarka
Európában, Ázsiában, Északnyugat-Afrikában és Észak-Amerika nyugati részén szinte mindenütt honos. Itthon facsoportokban, bokrosokban gyakori fészkelő. Fészkének tetőt épít és csészéjét tapasztja.
![]()
Kis őrgébics
Európa déli részén, Ázsia nagy részé honos. Nyílt vagy bokros területek lakója, a modern mezőgazdaság miatt csökkenő állományban. Költöző madár, hosszútávú vonuló.
![]()
Sárgarigó
Egész Európában és Nyugat-Ázsiában előfordul. Természetes élőhelye ligetek, ártéri erdők, parkok és kultúrtájak. Itthon kisebb erdőkben és fasorokban is gyakori költőfaj. Feltűnő színe ellenére jól rejtőzködik.
![]()
Függőcinege
Alapvetően eurázsiai elterjedésű faj. AFöldközi-tenger európai és ázsiai partvidékén élő állomány állandó, míg az északabbra (nyugaton kb. a Rajnáig, északon Skandinávia déli csücskéig) élő függőcinegék délebbre vonulnak telelni. A vizek közelségét keresik, hegyvidékeken ritkák. Itthon a halastavi gátak fűzfáin 100-120 pár költ. Művészi fészkét vékony gallyakra szövi.
![]()
![]()
Barkóscinege
A barkóscinege Európában ritka és rendszertelen költő madár. Németország északkeleti részében, Hollandiában, valamint Ausztriában is megtalálható. A legnagyobb egyedszámban Közép-Ázsiától Mandzsúriáig fordul elő. A barkóscinege szorosan kötődik a nádasokhoz Itthon a gyékényesek rendszeres költőfaja. Télen a nagy nádasokban kisebb csapatokba verődik.
![]()
Fülemülesitke
Európa és Ázsia déli részén él. Telelni Afrika északnyugati részére, Indiába és Arábiába vonul. A Hortobágyon sűrű gyékényesben max. 200 pár költ. Tőlünk északabbra nem fészkel.
![]()
Powered by !JoomlaComment 3.26
3.26 Copyright (C) 2008 Compojoom.com / Copyright (C) 2007 Alain Georgette / Copyright (C) 2006 Frantisek Hliva. All rights reserved."
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| LAST_UPDATED2 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||

































